2011. december 7., szerda

Bunnings vs Bosch

Életem első munkahelye a Bosch volt, s volt az az idő, mikor hittem benne, hogy egyben az utolsó is lesz. Magam sem tudom megmondani, mi volt amit megszerettem benne, néha azt mondom talán pont azt, amit sokszor a legjobban "utáltam", a szabályszerűséget. Azt, hogy keretek közé voltunk szorítva, s ezáltal valahol mintha nem lett volna, vagy minimálisra lett volna redukálva a hibázási lehetőségünk. De ugyanakkor annyira nem bírtam a kötöttséget, hogy be akarják tartatni velem az 5S-t, ami az utolsó pillanatig az ellenségem volt, hisz mindig is azt mondtam, hogy a "rendetlenségem" az egyéniségem része. Képtelen voltam a tökéletességre, vagy legalábbis a tökéletes rend fenntartására. Mindig azt mondtam, a zsenik a káoszban is feltalálják magukat (Igen D. Judit is egy zseni!!!! :)). De a sok szabály sem tudta elnyomni a családi hangulatot, ami kialakult, azt a légkört, amit soha nem tudtam igazán kiélvezni, s aminek hiányát talán az utolsó napon éreztem a leginkább. Megszerettem hát mindent, az embereket, a munkám, és mikor eljöttem jöttem rá, mennyire fontos része volt az életemnek, s mennyire nehéz megválni tőle.
Két hónappal később azonban elmondhatom, hogy talán megtaláltam a méltó utódját a Bosch-nak az életemben. Találtam egy olyan munkahelyet, ami legalább olyan családias hangulatú mint a Bosch volt, s ami legalább annyira képes lesz belopni magát a szívembe mint a Bosch.
S hogy mi a különbség mégis? Mert igen van különbség, s nem csak az, hogy egy teljesen másik országban van, több ezer kilóméterre egymástól, bár ha belegondolok, talán pont ez a nyitja az összes különbségnek.
Szóval itt megtapasztaltam, hogy lehet szigorú szabályok, 5S ( :) ) nélkül is nagyon jól működtetni egy rendszert. Az egész alapja benne rejlik az értékeikben, amik közül a legfontosabb talán a Team work (csapatmunka) és az Enjoyment (élvezet). Itt komolyan veszik, hogy együtt dolgozunk, és együtt mindent megoldunk, és hogy közben mosolygunk. Hihetetlen hogy a szabályoknál is fontosabb az, hogy elégedett legyél a munkahelyeddel, a munkáddal, s tudj tényleg csapatban dolgozni.
Számtalan hazai cég mintát vehetne erről a rendszerről, erről a cégről. Itt a manager (főnök) nem úgy áll hozzád mint egy főnök, itt tényleg érdekli mi van veled, hogy vagy, van-e problémád....itt tényleg nyitva áll előtted az ajtaja, s van is ideje rád, ha csak egy perc is, de amikor szükséged van rá, ott van (bár ez a Boschban is részben meg volt,)!!! Itt nincs az, hogy te irodista vagy, a másik meg fizikai munkás. Itt az irodán is ugyanolyan egyenruhában vagyunk, mint akik kint dolgoznak a "placcon". Itt egy ebédlőnk van, együtt eszünk, közben tévézünk, beszélgetünk, itt tényleg foglalkozunk egymással.
Persze itt is vannak szabályok, ami viszont mindenkire vonatkozik. Nekem ugyan annyi szünet jár, mint annak aki fizikai munkát végez, nem több egy perccel sem. Persze nem veszik le a fejem, ha nem tartom be, de eszembe se jut nem betartani.
Egyszóval itt valahol tudják a cégek, mire kell fektetni a hangsúlyt, nem vésznek el a részletekben, nem ragaszkodnak a legnagyobb szigorúsághoz, csak azokon a területeken, ahol tényleg fontos, ilyen a biztonság (ezt nagyon keményen megkövetelik) és a csapatmunka!!! Itt hetente mondják el, hogy milyen jó eredményt produkáltunk, nem havonta egyszer, és itt tényleg megveregetik a vállad, ha jól dolgozol.
Szóval szerettem a Bosch-t, s mindig is fájni fog a szívem utána, de szerencsére elmondhatom, találtam egy munkahelyet, ahol nem csak jól érezhetem magam, hanem FONTOS-nak is!!!!

1 megjegyzés:

szerető anya írta...

soha nem fogom tudni leirni hogy mennyire büszke vagyok rád Csakazt tudom leirni'amikor éjszaka fölébredek és arra gondolok mit csinálhat az én drága kislányom