Hát az eredeti tervből végül hellyel-közzel ez lett:
Sokban végül nem változott az útvonal, de sajnos időhiány miatt nem jutottunk el Fraser Island-ig, s sajnos az időnk nagy részét a kocsiban töltöttük.
Egyet biztosan tudok. Ha legközelebb neki indulunk 8 napnál kevesebbel nem tervezek. 5-6 nap semmire sem elég ebben az országban. Hisz itt első nap mentünk közel annyit mintha elmentünk volna Debrecenből Sopronba, azaz mondhatni keresztül hasítottunk volna kicsiny országunkon.
A látnivaló rengeteg, de minden szép helyhez le kell térni a főútról, ami plusz negyven-ötven kilométereket jelent ( ha nem többet), időben pedig minimum egy órát.
Szóval autóval 8 napnál kevesebbre el sem indulunk.
Az autó: jó szolgálatot tett. Kényelmes volt, elfértünk benne, volt minden ami kellett, mondhatni mi még ki se használtuk mindazt, amit nyújtott. Pont a legjobb méretet választottuk, hisz ahhoz épp elég nagy volt, hogy kényelmesen tudjunk aludni benne, ahhoz meg épp elég kicsi, hogy kényelmesen tudjam vezetni :)
Kicsit részletesebben a napokról:
1.nap: Sydney-Port Stephens-Port Macquarie
A tervvel ellentétben igen későn, csak tíz óra után indultunk el Sydney-ből, ami azt jelentette, hogy 11 előtt nem keveredtünk ki a városból. Kb. két-három órás kocsikázás után letértünk a Pacific Highwayről, és megnéztünk Porth Stephensnél
Birubi beach-et. Bár ez egy óra pluszt jelentett időben, de megérte megtenni ezt a kis kitérőt. Félig mintha sivatagban lettünk volna a homokdűnék, és a tevék látványa miatt, miközben az óceán gyönyörű látványa tárult elénk.
Ezután Port Macquarie-ig talán csak enni álltunk meg. Sajnos csak este értünk oda, így nem igazán láttunk semmit belőle a campingen és az ott elterülő parton kívül, de a víz melegét azért megízleltük. Na jó csak a lábunkkal, fürdeni nem merészkedtünk benne. Éjszaka bár nem féltünk a kocsiban, még Gábor sem :D, de melegünk se volt. Mondhatni én nagyon fáztam, így következő éjszakától már két nadrágban, pólóban és pulcsiban dupla takaróval takarózva aludtam. Másnap reggel végül lesétáltunk újra a partra, és hát a látvány számomra megint csoda szép volt. Valahogy nem tudok betelni az óceán ilyesztő, de mégis gyönyörú látványával. A parti sétányon meg hatalmas kifestett kövek voltak, tök jól mutattak egymás mellet.
2. nap: Port Macquaire - Coffs Harbour - Byron Bay
Ezen a napon már próbáltunk korábban elindulni, de nem nagyon sikeredett. Ennek is köszönhetően újra csak este értünk a célállomásra.
Útközben kétszer álltunk meg. Egyszer felfedeztük, hogy az út szélén elég sok tábla jelöl túrista
útvonalakat. Ez azt jelenti, hogy ezek a kis utacskák levisznek beachek-hez,
kilátókhoz..., s elkerülik a főút végeláthatatlan kocsisorát, de persze plusz
km-ket, órákat jelentenek. Mivel úgy döntöttünk, hogy lesz, ahogy lesz, mi nem
sietünk, az egyiknél le is tértünk. Amikor megláttuk a partot azt gondoltuk, a
na ezért kár volt, de pár km-rel odébb mégiscsak újra lemerészkedtünk egy
beach-re. Hát nem csak szép volt, hanem a víz is sokkal melegebb mint
Sydney-ben. Gábor fel is bátorodott és kipróbálta a Body board-ot. Hát nem úgy
mint a profik, ráadásul békatalp nélkül, de azért jól elszórakozott vele.
Következő megálló Coffs Harbour volt. Csak ebédelni álltunk meg,és idő hiányában sem a partra, sem a delfináriumba nem jutottunk el. Egyedül a Big Bananat néztük meg, ahol egy banánültetvény is van. Idő hiányában nem tudtunk bemenni megnézni, de egy fotóra azért megálltunk.
Több mint 300 km vezetés (amelyben már én is részt vettem :)) után gyönyörű utakon újra csak este értük el a szálláshelyünket,
Byron Bay-t. Újra kempinget kerestünk, ami nem volt egyszerű így iskola időben, de azért csak találtunk. Előtte még felmentünk a világító toronyhoz, és megnéztük Ausztrália legkeletibb részét. Gyönyörű volt, talán nekem ez a rész tetszett a legjobban az egész nyaralás alatt. Főleg ez a part:
3.nap: Byron Bay - Warner Bros Movie World - Gold Coast
Reggel még sétáltunk egyet a fentebb látott parton, aztán újjabb pár km várt ránk a Warner Bross Movie World-ig. Ez egy egész napos program volt. A belépő 80 dollár fejenként, ami nem kevés, de talán itt nem is sok. Ezért felülhettünk 3 hullámvasútra annyiszor amennyiszer akartunk, és még számtalan lehetőséget nyújtott. Hát én nem kicsit parázva tettem be a lábam, mert tudtam, ha már ott vagyok életemben először igen ki akarom próbálni a hullámvasutazást, de ahogy megláttam
ezt nem kicsit kezdtem el parázni :D. Aztán végül egyszer csukott egyszer pedig nyitott szemmel is végigcsináltam, sőt még az ennél
durvábbat is kipróbáltam. A baj egyébként ott kezdődött, amikor a legártatlanabbnak tűnő
wild west falls-ra felültünk, és egyszer csak elkezdett a sötétben hátrafele zuhanni. Na nálam ott indult be a para, pedig még csak utána jött az igazán kemény része, a zuhanás. És a hullámvasutak :) Hát egyébként nem kicsit lettünk vizesek a Wild West Falls-on :D.
Délben még megnéztük a kaszkadőr show-t, amitől Gábor nem volt elájulva, nekem tetszett...
Sajnos a maradék egy
hullámvasutat nem tudtuk kipróbálni technikai hiba miatt, na de majd máskor. Én nagyon élveztem ezt a napot, de azóta sokkal jobban félek mindentől :D
Este visszaautóztunk Gold Coast-ra (Sufer Paradise-ig) és a Seaworld parkolójában "vertünk sátrat". Hát fürdés az elmaradt, de ingyen volt a hely :D. Vadkempingezés elkezdődött.
4. nap: Gold Coast - Australia Zoo - Bribie Island - Gold Coast
Negyedik napra megint egy majdnem egész napos program várt ránk az Australia Zoo-ban. 158 km csak oda Gold Coast-tól. Indulás előtt még megnéztük a napfelkeltét a parton, amit hát kár lett volna kihagyni.
Australia Zoo kicsit csalódás volt. Ok, tényleg nagy, tényleg szép, de sokkal több, főként több fajta állatra számítottam. De az tény, hogy gyönyörűen meg van csinálva az állatoknak a helyük, hogy minden állatnak jut elég hely, és hihetetlen élmény tud lenni, hogy a kenguruk körül mászkálhat az ember. A déli show, amiban most a húsvéti szünet miatt az egész Irwin család részt vett, elmondhatatlan élmény volt. A fejünk fölött repkedtek a madarak, krokodilokat etettek előttünk... Tényleg nagyon jó volt, én csak az állatok számával voltam elégedetlen.
De azért sok helyen nem kerülhetek ilyen közel egy kenguruhoz :)
Vissza a szállás fele (Seaworld parkoló :D) megálltunk
Bribie Island-on is. Megálltunk? Igazából félreértés gyanánt mentünk plusz nyolcvan kilómétert azért, hogy megnézzük a partot és együnk valamit :D. Én azt hittem ott fogunk menni kempingbe, Gábor meg úgy gondolta, hogy nem, csak nézzük meg. Na de mindegy, ott is voltunk, bár sokat nem láttunk belőle :(
A homok viszont gyönyörú volt :)
Na innen megint gyors vezetés Surfers Paradise-ig, ahol rohanás a
Q1 Building-hez. Mivel már fél kilenckor értünk oda és 9ig volt nyitva hosszas tanakodás után döntöttünk úgy, hogy mégis felmegyünk a 77. emeleten lévő kilátóba, mert talán máskor már nem jutunk el ide. Jól tettük, mert ingyen felengedtek, de tény 21 dollárt este nem ért volna. Talán nappal sokkal szebb a kilátás, nem csak a fényeket látni, de éjszaka nem ér annyit. Az óceán viszont így is gyönyörű volt, ahogy a parti fények megvilágították a hullámait.
Újabb éjszakázás a Seaworld parkolójában, ami után már nem semmi szagunk lehetett, de én igazából nem éreztem. S mivel következő nap az őserdőbe mentünk cseppet sem számított, talán még jó is volt, elriasztotta a vadakat :D
5. nap: Gold Coast - Springbrook National Park - Tamborine National Park
Hát hogy a hullámvasút váltotta-e ki belőlem vagy sem, de tény nem kicsit féltem a Nemzeti Parkhoz vezető úton. Az egy dolog, hogy keskeny volt, néhol csak egy sávos, de hogy még a szakadék szélén is ment... Sose féltem még szerpentinen, na most rendesen kapaszkodtam, és imádkoztam, csak egyszer legyen vége.
Springbrook National Park-ban mi nem láttunk olyat, mint a képeken a linken. Párás volt, nem kicsit, és nem mondhatom, hogy nem szép, de azt se, hogy kiépített, és rendezett. Kicsit elhanyagoltnak éreztem, pedig biztos vannak ott igazi természeti csodák. Talán csak mi nem tudtuk merre menjünk valahogy ebből sem készültünk fel.
Tamborine National Park-ra már többet költöttek, de talán csak a Skywalk miatt. Na az tényleg szenzációs volt, lombszinten sétálni a fák között, de bennem azért újra megmozdult a félelem érzése :)
A falu, Tamborine nekem nagyon tetszett, igazán hangulatos volt, klassz kis kajázdákkal, antikváriumokkal...nagyon gondozott, szép színes házak, utcák...
Az éjszakát itt töltöttük egy kempingben az erdő közepén. A többi kempingezőhöz hasonlóan mi is tüzet raktunk (vagyis mondhatni, hogy ÉN!), és megsütöttük a maradék steak húst. Nagyon jó volt, hangulatos, és hihetetlen nyugodt.
6. nap: End of the story :(
Az utolsó nap reggelén visszakocsikáztunk Gold Coast-ra, és hát a nap csak ott sütött, ahol mi voltunk :)... Gyönyörű napsütésben nekiveselkedtem hát kipróbálni én is a Body Boardot. Na abból minden lett csak board-ozás nem, de én mint egy kisgyerek az első hullámmal kimosattam magam a partra. Élveztem!!!!
4-kor kocsi leadás, aztán szerencsések léttén két órával előbbi visszarepülés Sydney-be.
Több mint ezer kilométernyi élménnyel és legalább annyi képpel gazdagodva hagytunk magunk mögött kb. ugyan ennyi dollárt. S hogy megérte-e????
ABSOLUTELY!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :)
